Sokan mondják a magyarokra (mi magunk is), hogy bírkák: követkjük a tömeget, gondolkodás nélkül elvégezzük a ránksózott feladatokat és nem tiltakozunk. Úgyanezt mondják persze az amerikaiakra is meg egész bíztosan, hogy más népekre is. - meg kell jegyeznem, hogy ez csupán egy általánosítás és nem igaz minden személyre.

Ami a magyarokat illeti én tíltakozom és nem hiszem, hogy bírka nép lennénk. Hisz csípőből szegünk meg szabályokat vagy követünk el törvénysértést és állandóan okoskodunk, hogy lehetne könnyebben és jobban csinálni dolgokat.

Ugyanakkor még is csak van bennünk némi bírkaság mert, gyakran elfogadjuk sorsunkat, beletörődünk és megnyugatjuk magunkat, hogy úgy se lehet jobb, másnak se sikerült. Hajlamosak vagyunk megszokni a rosszat ahelyett, hogy próbálnánk életünkön változtatni.

Ne higyjük, hogy ez a mi hibánk. Nem szeretnék senkit ezzel bántani. Miért? Nézzük meg miért mondják, hogy az amerikaiak bírkák:

• betartják a szabályokat
• követik a törvényt
• kicsi a motiváció bennünk, hogy dolgokat kiskapuk segítségével egyszerübben, olcsóbban megszerezzenek 
• elfogadják sorsukat
• bíznak vezérükben és követik őt

Nem hibáztatnék egyetlen "bírka népet" se. A kérdés az, hogy megteheti-e egy nép hogy bírka legyen vagy nem? Igen, én szeretnék Magyarországon magyar bírka lenni mert ez azt jelenti, hogy

• rábízhatom magam az államra, az országra
• tudom és hiszem, hogy rólam gondoskodnak, jót akarnak nekem
• tanulhatok a nagyobbaktól, a főnökeimtől
• tudom azt, hogy a szabályok és törvények az én érdekemet védik és engem segítenek
• a mindennapokban a saját bőrömön érzem, hogy jó sorsom van, nem kell gondolkoznom csak csinálni amihez értek amit elvárnak tőlem

Sajnos ez nem így van, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy gondolkozás nélkül elfogadjuk amit az élet elénk vet. Nem törődhetünk bele sorsunkba, hinnünk kell magunkban.

Ugye az állam a gondoskodó szülő... legalább is ezt a szerepet kellene betöltse. Akiknek vannak gyerekei tudják, hogy a gyerekek feltétel nélkül szeretik szüleiket, felnéznek rá és elfogadják amit mond vagy kér.

Nos, a mi államunkra ez hogy igaz? Érezzük azt, hogy a mi érdekünket védi, nekünk akar jót, megfelelő az oktatás, mindenkit egyenlően "szeret", gondoskodik a jó lehetőségekről (kutatás, fejlesztés, vállalkozás, munka ösztönzés)?

"Ha a rendszer működik akkor mindenki pont annyira elégedett mint amennyi energiát ráfordít az élete jobbá tételére."